A főállású kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni. A kisadózó azonban dönthet úgy is, hogy ettől magasabb, havonta 75 forint tételes adót fizet. Korábbi hírlevelünkben arról írtunk, hogy tíz kiadózó közül csupán egy fő választotta a magasabb összegű adó fizetését. Mit jelent ez a majdani nyugdíj szempontjából? Ezzel foglalkozik hírlevelünk.

A főállású kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni [Katv 8. § (1)]. A kisadózó azonban dönthet úgy is, hogy ettől magasabb, havonta 75 forint tételes adót fizet [Katv 8. § (4a)]. Nem kell megfizetni a tételes adót arra az időre, amíg a kisadózó  táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül  katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona  fogvatartott  egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, [Katv. 8. § (9)] Korábbi hírlevelünkben arról írtunk, hogy tíz kiadózó közül csupán egy fő választotta a magasabb összegű adó fizetését. Mit jelent ez a majdani nyugdíj szempontjából?

Szolgálati idő A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a biztosítottak számára meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez, így a nyugdíjhoz is beszámít a főállású kisadózói időszak. Fontos elkülöníteni azonban a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének a megállapításához szükséges idők számítását. A jogosultsághoz a tényleges időszak számít. Teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges. Ennek a számításánál a kisadózói időszak is egy évnek számít. A nők 40 éves jogosultsági idejéhez is egy évet jelent egy tényleges év. Például már megvan 39 év jogosultsági idő, akkor egy év (365 nap) főállású katás időszakkal meglesz a 40 év, azaz a jogosultság. Az ellátások számításának alapja havi 98 100 forint. Ha a főállású kisadózó választotta a magasabb összegű (75 000 forint) adó megfizetését, az ellátás alapja havi 164 000 forint lesz. [Katv. 10. § (1)] Ez az összeg lesz a nyugdíj összegének a számítási alapja. Ha az összeg nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt arányosítani kell, azaz egy naptári év alatt nem szerez 365 napnyi arányos szolgálati időt. [Tny. 39. § (1)] Az 50 000 Ft-os kötelező adó befizetése után az ellátások alapja (nyugdíjalap) 98 100 Ft, minimálbér pedig 2020-ban 161 000 Ft. Ebben az esetben a KATA vállalkozói jogviszony a nyugdíjszámításnál csak 223 napnak számít az arányos szolgálati időt tekintve (366*98 100/161 000). Az előző példánál maradva, ha 39 év szolgálati idő után még egy év kata-s időszak következik, akkor ugyan a 40 év jogosultság teljesül, de mivel arányos szolgálati idő nem lesz egy évvel több, a nyugdíj összegét csak a 39 évhez tartozó 78,5%-os szorzóval kell megállapítani. Ha a magasabb, 75 000 forintos adót fizetjük, a nyugdíjalap 164 000 Ft, ami magasabb, mint a minimálbér. Tehát ebben az esetben egy év KATA vállalkozás teljes évnek számít. Szintén az előbbi példát folytatva, 39 év után egy év magasabb összegű kata fizetése esetén az arányos szolgálati idő is egy évvel növekszik, így – a 40 év alapján – az átlagkereset 80%-a lesz a nyugdíj összege.

Nyugdíjalap Havi 50 000 forint tételes adó megfizetése esetén a bruttó beszámított jövedelem 98 100 forint [Tny. 20. § (1) j)], a nettó beszámított jövedelem 65 237 forint. Ez az összeget kell figyelembe venni, mintha ez lenne a havi jövedelem, függetlenül a KATA bevételtől. Havi 75 000 forint tételes adó megfizetése esetén a bruttó beszámított jövedelem 164 000 forint, a nettó beszámított jövedelem 109 060 forint. Ez az összeget kell figyelembe venni, mintha ez lenne a havi jövedelem, függetlenül a KATA bevételtől.